34. Stevenson: A Kincses-sziget

Stevenson könnyű, kalandos olvasmánya. Szép, ám nem túlzottan hosszú táj- és személyleírással, abszolút élvezhető kicsiknek-nagyoknak egyaránt.

A Hispaniola, fedélzetén a lovaggal, orvossal, néhány "öreg tengeri medvével" és nem utolsó sorban Jim Hawkinssal elindul egy térkép alapján megkeresni Flint kapitány elrejtett kincsét. Számos kalandba, kalóztámadásba ütköznek az út során, ám végül a gonosz, haszonleső legénységtől  megfogyatkozva térnek vissza Bristolba a termérdek kinccsel.

33. Lewis Carroll: Alice Tükörországban

Alice hihetlen, meseszerű kalandjai tovább folytatódnak, ezúttal Tükörországban. A kislány egy sakkjátszma játékosa lesz. Itt a megelevenedett sakkfigurákon kívül olyan fura lények fogadják, mint a zsemlepke, a hintalódarázs, aztán Subidám és Subidú, no meg Dingidungi, hogy az Egyszarvúról meg Gyilkanyesszről ne is beszéljünk. Furcsa, vicces és bolondos kalandokon keresztül jut a játék végére, amikor is elnyeri a királynői címet.

32. Lewis Carroll: Alice Csodaországban

Ezt a művet talán senkinek nem kell bemutatnom, kicsiktől a felnőttekig mindenki számára ismerős!

Alice, az iskolás kislány mesebeli kalandokba keveredik, hol kicsi lesz, hol megnő óriásira. Találkozik sok érdekes és vicces lénnyel. Gyerek létére hihetetlenül művelt, okos és tisztelettudó.

Ajánlom bármilyen korosztálynak, én is jókat derültem rajta. Teljesen magával ragadja az olvasót!

Könnyed nyári olvasmánynak kiváló!

31. Saul Bellow: Henderson, az esőkirály

Főszereplője, Henderson, az ötvenes éveiben járó amerikai milliomos gazda. Második feleségével, Lilyvel és tőle született ikerfiaival él. Első házasságából is van három gyermeke.
Henderson, habár előrehaladott korban van, még mindig nem tudja, mihez kezdjen életével. Sok terve, álma volt... Fiatalkorában orvos szeretett volna lenni, de inkább a nőket, a kalandokat, részegességet választotta. Megjárta a háborút, és utána disznótartásba fogott. De egy hang egyre jobban azt súgta neki: Akarom, akarom! Hogy mit, na ezt Henderson sem tudta, csak annyit, hogy ebből a világból el kell menekülnie.
Így jutott el Afrikába, ahol megismerkedik hű segítőjével, Romilajuval. Eljutnak egy bennszülött törzshöz, ahol a királynő hamar kegyeibe fogadja. Hősünk megpróbál segíteni a törzset nyomasztó problémán, ám ez hatalmas kudarcba fullad, így menekülni kényszerül.
Eljut egy másik törzshöz, a waririkhez, ahol a királlyal rövid időn belül összebarátkozik. Az aszály súlytotta helyen még él a hiedelem, hogy szertartásuk révén elered az eső. A nagy parádén magára vállal egy szerepet Henderson, meg is nyeri, így ő lesz a Szungo, avagy az esőkirály. A király halála után őt illeti meg a trón, ám ez elől visszamenekül Amerikába.
Hőse nagyon nagy lelki változáson megy keresztül a regény folyamán, végre megtalálja az élet szépségeit, saját terveit, álmait.

30. Anne Bronte: A Wildfell-ház asszonya

 A mű egy levélregény és egy naplóregény ötvözete szerelemről és házasságról, megcsalásról és megcsalatásról, fájdalomról és megbocsátásról. Egy vidéki, lepusztult udvarházba egy titokzatos és szépséges asszony költözik, kisfiával és egyetlen szolgálóval. A környéken hamarosan a pletykák fő témája lesz a Mrs. Graham néven élő, zárkózott hölgy korábbi élete, melyről vajmi keveset tudnak a fecsegő hölgyek, akiket rosszindulatukban a féltékenység és az értetlenség vezérel: Mrs. Graham, azaz Helen bája megdobogtatja a férfiszíveket. Ha tudnák, kicsoda valójában az ismeretlen hölgy, és miért választotta az önkéntes száműzetést, kevésbé irigyelnék. De ki lesz, aki bepillantást nyerhet Helen Huntingdon előző életének titkaiba? A Wildfell asszonya (1849) Anne Brontë, a fiatalon elhunyt írónő főműve, mely a 19. században felmerülő, szerelemmel és házassággal kapcsolatos kérdéseket boncolgatja. Mit számít a vagyon, ha nincs szerelem? Mit számít a szerelem, ha nincs mód alaposan megismerni a házasság előtt azt, aki iránt gyengéd érzelmeket táplál a romantikus lelkületű hősnő?

29. Voltaire: Candide

Ezt a művet sokan ismerik, középiskolás kötelező olvasmány.

A szellemes regénnyel az volt Voltaire célja, hogy nevetségessé tegye a 17-18. század fordulóján élt egyik idealista német gondolkodó Leibniz követőinek filozófiáját. Ezek a feudalizmus hívei voltak, s azt vallották, hogy Isten a lehető legtökéletesebb világot teremtette. A regény címszereplője, Candide egyszerű, hiszékeny ifjú. Filozófus nevelője, Panglos arra tanítja, hogy ez a világ a lehetséges világok legjobbika. Voltaire éles gúnnyal figurázza ki ezt a bárgyú optimizmust, amely egyet jelent az "Isteni gondviselés" akaratába való belenyugvással, az emberiség fejlődésének megakasztásával. Végigvezeti hőseit az egész földgolyón, elszenvedteti velük mindazt, amit a feudális társadalom eredményez: a háborút, a vallási üldözések kegyetlenségeit. Candide kiábrándul mestere tanításaiból, de nem esik kétségbe. Rájön, hogy az élet igazi értelmét a munka adja meg. Az "utazó regény" azzal végződik, hogy Candide földet vásárol, és minden fölösleges bölcselkedés nélkül hozzáfog a munkálkodáshoz.

28. Orwell: 1984

Szeretem Orwell regényeit, nagyon elgondolkodtatóak, és sajnos be is igazolódtak feltevései a mai világra nézve.

A regény egy olyan rendszerről szól, mely kizárólag a hazugságra és a terrorra épül. Az emberek általánosságban háromféleképpen viszonyulnak hozzá: szenvednek tőle, de tudják, hogy a lázadás eleve lehetetlen; szenvednek tőle szellemileg jobban mint fizikailag, és fellázadnak, tudva, hogy biztosan belebuknak; végül vannak olyan ostobák, akik nem szenvednek tőle, így hisznek benne. Az irányítók, a Belső Párt tagjai természetesen egészen más világban élnek. A történet főhőse a halálba induló lázadók csoportjába tartozik. Egyike a sokszáz hivatalnoknak, akik a hivatásszerű történelemhamisítást végzik. Először csak naplót ír, maga sem tudja kinek, mi célból. Fokozatosan egy szerelem erősokszorozó adományával jut el addig, hogy többé nem azt kutatja, mi volt régen, mit hamisított meg a diktatúra, és hogyan működik az egész világra kiterjedő zsarnokság, hanem azt, hogy miért, kinek és mi öröme telik ebben. A bukás elkerülhetetlen, de nem is a testi kínzás bemutatása a legsokkolóbb, hanem az a kegyetlenség, ahogy módszeresen elpusztítják a lélek önállóságát és a személyes érzelmet, s a fogoly nemcsak addig jut el, hogy szabad akaratából belátja a 2+2=5 igazságát, nemcsak szerelmét tagadja meg, de módszeres önneveléssel ráveszi magát arra, hogy őszintén szeresse a Nagy Testvért.