Dr. Jekyll és Mr. Hyde egy és ugyanazon ember. Egy különleges portól tudja változtatni kinézetét és személyiségét. A doktor köztiszteletben álló előkelő ember, a jó képviselője. Mr. Hyde bűnöző, aki sokszor kegyetlenséggel követi el tetteit.
Mr. Stevens évek óta főkomornyik Darlington Hall-ban, a szakma a vérében van, már édesapja is ezt a mesterséget űzte.
Ez a könyv elvezet minket az 1930-40-es évek japán gésa-körzeteibe. A kislány Csijó Kiotóba kerül egy okijába (gésa nevelő intézet), távol családjától, testvérétől. Élete egy csapásra megváltozik: a tanulás még várat magára, cselédként alkalmazzák éveken keresztül és el kell tűrnie az okija egyetlen gésája, Hatszumomo álnokságait.
A mű több időben játszódik. A főhős, Billy Pilgrim, amerikai optometrikus több társával gyermekként járt a II. világháborúban Európában. Egy drezdai vágóhíd sertésóljaiban leltek szállásra, és beszámol az út, a hely és a háború borzalmairól. Nagyon hiteles képet kapunk, hogy mit éltek át az emberek, milyen szörnyűségeken mentek keresztül. Az író nem kíméli az esetleg érzékenyebb olvasókat.
Részletesen számol be az intézet falai között uralkodó farkastörvényekről, a Főnéni szigoráról. Legyen az fekvő vagy járó beteg, ugyanúgy kell(ene) élnie mindenkinek. Persze lázadók itt is vannak, több-kevesebb sikerrel. 
A regény cselekménye közel két évtizedet fog át: 1533-ban Dél-Bakonyból indul, s az 1552-es hatalmas túlerővel szemben aratott egri végvári győzelemmel zárul. Bontott, sokszor párhuzamos vezetésű az első három rész cselekményszála, melynek során a jobbágyfi Bornemissza Gergely felcseperedik, Cecey Évában párra talál, királyi hadnaggyá emelkedik. Kalandregény, hősi és szerelmi történet, színes és széles tablókban kibomló histórikus korrajz keveredik a bevezető részekben. A két fő részben előadott, tömbszerűen megformált egri események viszont prózai hőskölteményekre emlékeztetnek. A fiatal olvasót a hadi események tárgyszerűsége, s főként Tinóditól merített dokumentumok, a hősiesség, árulás, titok, csataleírások és hősök monumentalitása egyaránt megragadja. 
Ez a könyv megtalálható az 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz listáján is.
Talán nem egyedül vagyok, akik a Nobel-díj elnyerése előtt nem ismerték Kertész Imre nevét. A Sorstalanság az író első műve, hosszas viszontagság után, 1975-ben jelent meg, és 2002-ben kapott érte irodalmi Nobel-díjat.
Két éve olvastam első (és eddig utolsó) regényemet Esterházy Pétertől. Bevallom, csak azért, mert szerepel az 1001 könyv listáján. 
Egy alföldi kisvárosba, ahol a közbiztonság folyamatosan romlik, vándorcirkusz érkezik. Két fő attrakciója az óriásbálna és a kis termetű herceg. Az emberek csodájára járnak a bálnának, de félnek is tőle. Idegenek is jönnek, akik csak a herceget akarják hallgatni. A herceg szónoklataival felizgatja az összeverődött tömeget, amely féktelen pusztításba kezd, és a gyengék és elesettek ellen fordul. A város elöljárói tehetetlenek ebben a helyzetben, a hadsereg segítségét kérik. Szimbolikus és tényleges hatalomátvétel történik, amelyben a régi rend összeomlik és egy új, diktatórikus berendezkedés bontakozik ki. A mű sötét képet fest emberi jelenünkről/ jövőnkről, amiben már nincs helye semmiféle idealizmusnak, és ahol a gyilkosok és áldozatok közötti éles határ gyakran elmosódik.