A kor divatja szerint ez egy levélregény, melyben Suzanne Simonin, akit szülei, akarata ellenére, apácanövendéknek adtak, pártfogójának, de Croismare márkinak beszámol a kolostorbeli életről és szenvedéseiről. A főalak: a döntésképtelenségre kárhoztatott leány rajza mellett a kisregény igazi, máig érvényes értéke az apácakolostor fülledt, lefojtott vágyakkal és szenvedélyekkel telített légkörének ábrázolása. Különösen emlékezetes Krisztina nővér, Therése, a fiatal apáca és a főhősnő között kialakult szokatlan szerelmi háromszög finom pszichológiai megjelenítése.A mű a francia próza maradandó alkotása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése