26. Charlotte Bronte: Jane Eyre

A regény - vadromantikus cselekménye és érzelmessége révén - nagy sikert aratott. Címszereplője egy koldusszegény árvalány, akit előbb egy komisz nagynéni nevel, majd beadja a lowoodi árvaházba. Tanítói oklevelet szerezve egy gazdag birtokos, Rochester házában lesz nevelőnő. Rochester beleszeret, Jane viszonozza, ám a házasságkötés előtt kiderül, hogy Rochester már nős, csak felesége őrült. Jane elmenekül. Később rejtélyes hívást érezve még egyszer ellátogat Rochesterhez...
A mai olvasót nem a romantikus cselekmény, hanem az árnyalt, finom jellemábrázolás, a pompás stílus és szerkesztés bűvöli el e klasszikus regényben, amely máig írójának legnépszerűbb műve.

25. Elizabeth Gaskell: Észak és Dél

Észak- és Dél-Anglia világa között aligha tátongott akkora szakadék, mint a 19. században. A délangol vidékek háborítatlan békéjében a puritán helstone-i lelkészlak ember és természet mesevilága volt. Itt cseperedett hölggyé Margaret Hale, a hajdan csillogó életről álmodott egykori szépség és a szerény, lelkiismeretes, ám gyámoltalan lelkész leányaként. Mások gondozására, s így közmegbecsülésre épülő életük egy csapásra semmivé lesz, amikor az apa megvallja megingását az egyházban. Lelkiismereti okokból föladja hivatalát, s ezzel véget vet a család délvidéki idilljének. Költözni kényszerülnek, s a lombzúgásos, madárfüttyös vidéki életből meg sem állnak a füstös-kormos, arctalan munkástömegekben hullámzó Miltonig. Észak-Anglia az ipar és a technikai forradalom zajos világa, amelyben a tőke és munka játssza a főszerepet.De hogyan boldogul ebben az embertelen világban a szépreményű, idealista lelkészleány? Hogyan tanulja meg levetkőzni előítéleteit, s elfogadni az északi élet farkastörvényeit, a munka parancsát, és nem utolsósorban a halál szigorát. Meglátja-e a kíméletlen iparváros rejtett szépségeit, és megtalálja-e az utat, amelyen a különös, idegen, de mégis figyelemre méltó textilgyárosig, John Thorntonig eljuthat? Megtalálja-e az egyetlen átjárót Észak és Dél között: a szerelem hídját?

24. Ernest Hemingway: Fiesta

Az első világháború után megjelent regény a katonák, emberek lelki sérüléseit vázolja. Italba, szerelembe, dorbézolásba fojtják bánatukat.

Párizsban verődik össze a csapat, ami főleg angolokból és amerikaikból áll. A társaság középpontja a bájos, és elbűvölő Lady Brett Ashley, aki több férfit is levesz a lábáról.

A társaság elmegy Pamplonába, a Fiestára. Itt tovább folytódik életük, amit már megkezdtek Párizsban.

Rengeteg párbeszéddel tarkított ez a mű, különösebben nem tetszett.

23. Lev Tolsztoj: Anna Karenina

Lev Tolsztoj az orosz klasszikus irodalom egyik képviselője, aki nagyregényeivel lett híres. Egyik ezek közül az Anna Karenina, ami hűen ábrázolja a 19. századi orosz arisztokrácia életét, etikettjét.

A cselekmény több szálon fut, sok emberrel találkozhatunk, de mindannyian kötődnek valamilyen szinten egymáshoz: ismeretség, rokonság, stb.

A főhős, Anna Karenina a mű elején egy klasszikus 19. századi nő képét festi: férjével és kisfiával él, de lelki életét nem ismeri senki sem. Összeismerkedik Vronszkij gróffal, akivel viszonyuk lesz, ennek gyümölcse pedig egy kislány, Annie. Anna elköltözik férjétől, válni akar, amibe a hű keresztény, vallásos életet élő férj nem egyezik bele. Anna összeköltözik szeretőjével, de a boldogság nem tart soká. Urrá lesz rajta a féltékenység, a magány - különös kapcsolatáért a társadalom megveti, kirekeszti - míg a halálba nem menekül: vonat elé veti magát.

A másik szálon (ami nekem jobban tetszett, mint a főhős története) egy férfi gondolatait, élete alakulását ismerhetjük meg. Levin falun gazdálkodik, távol a városi báloktól, klubboktól, összejövetelektől. Hűen kitart szerelme, Kitty mellett, aki visszautasította őt. De Kitty is megszenvedte a maga sorsát: Levint kikosarazta, Vronszkij pedig faképnél hagyta. Végül a szerelmesek egymásra találnak, esküvő, majd gyermekáldás következik.

Összességében tetszett a mű, joggal került a listára.

22. Albert Camus: Közöny

Ez a rövidke regény számomra elég közönyös volt, pont úgy, mint a főhős és annak jellemvilága.

Az író legismertebb, legnagyobb hatású regénye. A főhőse, Meursault a modern elidegenedés  a magához, környezetéhez, sorsához idegen fialatember drámája.

Az első személyben írt regény első felében a tengeri gyilkosságot írja le, majd a második felében a hideg börtön falai közt élő férfi belső világát ismerhetjük meg. Cselekvéseit a pillanatnyi helyzete határozza meg, minden más közönyös számára.

21. Puskin: Anyegin

Ezt a kötelező olvasmányt talán mindenki ismere. Műfaja verses regény, ami nem az én stílusom, mégis a történet nagyon magával ragadó, elgondolkodtató.

Főhőse egy elégedetlenséget érző, de döntésre és ellenállásra képtelen ifjú, a "felesleges ember", aki a társadalomtól és a néptől egyaránt távol áll.  Anyegin figuráján keresztül nemcsak Puskin két száműzetésének, majd a fővárosba való visszatérésének élményei épülnek a műbe, hanem a szerelem, párbaj, bál és színház motívumok hangsúlyos szerepével voltaképpen saját életformáját örökíti meg a kiábrándult dekadencia atmoszférájában. A mű egyúttal hű és tárgyilagos képet rajzol a kor Oroszországának életéről, nemcsak a főváros, hanem a falvak és az udvarházak hangulatát is híven tükrözi. S bár közvetlen politikai vonatkozásai nincsenek, a sorok mögé bújva érezhető feszültséget teremt a forradalom szükségességének vágya.

20. Virginia Woolf: Éjre nap

Katharine Hilbery egy tekintélyes, többgenerációs irodalmi família sarja a huszadik század elején. Fiatal lány, de már igencsak házasulandó sorban, ám a maga tudományos folyóiratával bíbelődő, gunyoros, a családi életből hátrahúzódó apja és irodalmi képzelgésekbe merülő, csapongó, gyakorlatiatlan anyja mellett erre aligha készülhetett volna fel. Ő a nagypolgári háztartás lelke, a cselédek dirigálója, nélküle nem menne a verkli. Ráadásul élethosszra ígérkező külön feladata is van: nagyapja, a híres viktoriánus költő életrajzának megírásában kell segédkeznie anyjának, aki azonban a rendszeres munkára alkatilag képtelen. Mindazonáltal Katharine eljegyezkedik egy költői hajlamú, jól kereső minisztériumi tisztviselővel, William Rodneyval. Rodney felolvasást tart egy irodalmi esten, amelyet egy szüfrazsett aktivista lány, az elfogadható vidéki lelkészcsaládból származó Mary Datchet szervez. És ott van ezen az esten egy sokgyermekes kispolgári família legmagasabbra jutott fia, a kispénzű jogász, Ralph Denham is, akit Katharine apja ígéretes publicistának tart ugyan, de semmiképp sem az ő köreikbe valónak... S később feltűnik még Katharine unokatestvére, az előkelő, de elszegényedett földbirtokos hiányos iskolázottságú, ám lelkes és sok mindenért rajongó leánya, a fiatal Cassandra Otway. Szerelmi szálak kezdenek egymásba bonyolódni, konvencionális szalonszíntereken éppúgy, mint korántsem szokott vagy illendő formák között. Három fiatal nő, két fiatalember: valakinek hoppon kell maradnia.

19. Jane Austen: Meggyőző érvek

Jane Austen egyik kedvenc íróm. Talán sokaknak úgy tűnik (nekem is), hogy mindig egy a téma, csak a helyszín, szereplők változnak. Mégis mindegyik regényét élvezet olvasni, igazi kikapcsolódást nyújtanak.

A történet főleg egy szerelmi szál körül forog. Sir Walter Elliot somersetshire-i kastélyában él három lányával. Õ maga özvegy ember, a lányok közül csak Mary, a legkisebbik ment férjhez egy környékbeli nemesúrhoz, a legidősebb, Elisabeth gőgjében hiába várt rangos házasságra, Anne-t pedig (a regény érzékeny, eszes és jószívű hősnőjét) lebeszélték arról, hogy hozzámenjen szerelméhez, egy fiatal, vagyontalan, bizonytalan jövőjű tengerésztiszthez. Az idők során aztán fordult a kocka: Sir Walter pazarló életmódja miatt kénytelen bérbe adni a birtokát és Bathba költözni, a fiatal tengerésztiszt pedig előkerül, mint sikeres, vagyonos tengerészkapitány. A régi szerelmesek, akik majd' tíz évig hűek maradtak egymáshoz, hosszas bonyodalmak, kölcsönös büszkélkedés és féltékenykedés után végül újra egymásra találnak, és a regény végén a megérdemelt boldog házasság reményében búcsúzunk tőlük, míg a többiek tovább élik a nagyvilági társaság léha, üres életét.

18. George Orwell: Állatfarm

Ez a kisregény a politikáról szól, annak egyfajta kiparodizálása. A farmon az állatok veszik át a hatalmat az ember felett. A felsőbbrendű állatok - a sertések - irányítják tovább a farm és lakói életét. Az állatok emberi tulajdonságokkal vannak felruházva. Vezetőjük Napóleon, a nagy kan. Aki ellenszegül, az elkergetik.

Nem érdekel abszolút a politika, de ez a regény mégis elnyerte tetszésemet.

17. Emily Bronte: Üvöltő szelek

Három éve ez volt az első Bronte könyv, amit olvastam, azóta is nagy kedvenceim a három nővér regényei.

A történet színhelye egy jokshire-i tanya, a Szeles domb, az Earshaw család fészke. A gazda egy este talált gyereket hozott magával, Heathcliff-et. A fekete hajú "váltott gyerek" és a ház leánygyereke, Catherine között szerelem színezte pajtásság alakult ki. Az apa halála után Catherine bátyja, Hindley, béres sorba taszítja a betolakodót. Heathcliff nem bírja sokáig ezt az életet, s mikor úgy érzi, hogy kis barátnője is elfordul tőle, megszökik. Catherine férjhez megy a környék legelőkelőbb birtokosának, Lintonnak szelíd fiához, Edgardhoz. Jó néhány év múlva Heathcliff gazdag és művelt férfiként tér vissza, s nyomban nekilát, hogy bosszútervét megvalósítsa, először a Szeles dombot szerzi meg az őt annyira gyűlölő Hindleytől. Ördögi praktikákkal az apák és anyák vélt vagy valóságos vétkeit az új generációkon akarja megbosszulni, s eközben még saját fiát is feláldozza...
A regény újdonsága, hogy a vad romantikus témát realista eszközökkel kezeli, s a látomás és valóság olyan szerves vegyületét állítja elő, ami a modern regény egyik mintája lett.

16. F. M. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés

Dosztojevszkij első nagy regénye nagyon elgondolkodtató, hogy mit szabad és mit nem. A hangsúly ebben a műben a lélektaniságon van, nem pedig a cselekményen.

A mű főhőse Raszkolnyikov, a nyomorúságos körülmények között élő pétervári diák. Egy nap elhatározza, hogy megöli az uzsorás asszonyt. Végül mikor erre sor kerül, meg kell ölnie annak húgát is. A főhős hosszasan tépelődik, mit válasszon: öngyilkos legyen, vagy feladja magát, és vállalja a bűnt és a bűnhődést?

15. Mihail Bulgakov: A mester és Margarita

Számomra ez a mű nagyon zavaros és érthetetlen volt. Nagyon sok olyan dolog van, amit nem értek, hogy jön képbe, vagy mi köze a cselekményhez. Igazából magát a cselekményt sem értem.

A mű Moszkvában játszódik, ahol megjelenik Woland mágus. Környezetében sok a megmagyarázhatatlan esemény. Általa járunk a művészi világban, Jézus korában, sokféle fantasztikus elemmel találkozhatunk.

Sokan tartják humorosnak ezt a regényt, nekem cseppet sem volt az. De egyszer érdemes elolvasni.

14. Denis Diderot: Az apáca

Ez a regény számomra nagyon meghökkentő volt, nem gondoltam, hogy a XVIII. században valaki így meri ábrázolni a kolostori életet.

A kor divatja szerint ez egy levélregény, melyben Suzanne Simonin, akit szülei, akarata ellenére, apácanövendéknek adtak, pártfogójának, de Croismare márkinak beszámol a kolostorbeli életről és szenvedéseiről. A főalak: a döntésképtelenségre kárhoztatott leány rajza mellett a kisregény igazi, máig érvényes értéke az apácakolostor fülledt, lefojtott vágyakkal és szenvedélyekkel telített légkörének ábrázolása. Különösen emlékezetes Krisztina nővér, Therése, a fiatal apáca és a főhősnő között kialakult szokatlan szerelmi háromszög finom pszichológiai megjelenítése.
A mű a francia próza maradandó alkotása.

13. Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger

Hemingway 1954-ben kapott Nobel-díjat ezért a kisregényéért. A kubai halász, Santiago a 20. század irodalmának igazi hőse. Nyolcvannégy napi sikertelen halászat után újra tengerre száll, s valóban sikerül elfognia egy óriási marlint. Három napig küszködik vele a tengeren, de a cápák megfosztják zsákmányától, s nem visz haza mást a kikötőbe, csak a nagy hal csontvázát.
Remek példa ez a mű az emberi akaraterőre, kitartásra.

12. Jane Austen: Büszkeség és balítélet

Jane Austen is több regényével szerepel az 1001 könyv listáján. Nekem eddig minden általam olvasott könyve nagyon tetszett, stílusa hasonlít a Bronte nővérekéhez.

A regény szűk társadalmi körben mozog, de pompásan jellemzett alakok széles skáláját vonultatja fel. A jómódú Mr. Bennetnek falusi földbirtoka, buta és fecsegő felesége, valamint öt lánya van. Jane, a legidősebb szép és kedves, belé is szeret Mr. Bingley, a szomszéd birtok bérlője. De barátja, Mr. Darcy, aki gőgös, kellemetlen alak, nemcsak hogy kemény vitákba keveredik Elizabeth-tel, Jane briliáns eszű és éles nyelvű húgával, de barátját is lebeszéli a hozzá nem illő házasságról. Eliza rosszul ítéli meg Darcyt, s amikor az váratlanul megkéri a kezét, fejére olvassa a gőgösségét, és kikosarazza. A regény végére mindkét főszereplő leküzdi hibáját: egyik a büszkeségét, másik az előítéleteket, s boldogan egymáséi lesznek, mire természetesen a másik pár boldogságának sincs többé akadálya.

11. William Golding: A Legyek ura

Egy iskolásokat szállító regülőgép lezuhan, és a gyerekeken kívül senki nem éli túl. Az iskolások hamar rájönnek, hogy egységként nem tudnak együtt működni, így felosztják magukat csapatokra. Törvényeket hoznak, próbálnak fegyelmet teremteni, de mégis egy idő után urrá lesz rajtuk a vad ösztön.

Mikor rájuk találnak, és visszakerülnek a civilizált, régi életükbe, ugyanolyan ártatlan kisgyerekek lesznek, mint amilyenek a baleset előtt voltak.

Nagyon tetszett a regény, kicsit hasonlít Robinson történetére, csak itt nem egyedül vannak. Érdekes volt látni, hogy miként lesz egy kisgyerekből vadember, és újra kisgyerek.

10. Charles Dickens: Twist Oliver

1837/38-ban jelent meg - folytatásokban - Dickens sorrendben második, népszerűségére nézve valószínűleg első számú regénye, mely szinte kezdettől fogva egyszerre számított felnőtt és gyermekolvasókra, anélkül, hogy a kétféle verziót átdolgozással kellett volna létrehozni. Egy, a korban rendkívül divatos regénytípust emel benne magas színvonalra Dickens: a nagyvárosi rémtörténet, a rablóbandák, csavargók világáról beszámoló romantikus regény műfaját. Az író elkerüli a témában rejlő melodramatikus lehetőségeket, minden kalandosság ellenére aprólékosan realista rajzát adja a múlt század első fele angliai nyomorúságának, a gyermekmunkának, az árvaházi életnek, a lumpenproletariátus világának. A címszereplő főhős alaposan megmerül ebben a környezetben. A regény igazi, belső feszültsége éppen ebből adódik: a védtelen, kiszolgáltatott kisfiú és a gonoszság szembenállásából, küzdelméből.
A mű igazi értékeit, regénytörténeti újdonságait éppen Olivér kortársai, a gyerekek nem vehetik észre, ám igazán aggódni Olivérért, sorsát átélni elsősorban mégis ők fogják. Nekik talán már ajánlani sem kell, annál inkább ráfér a felnőtt olvasókra, akik a számos (általában rossz, torzító) mozi- és tévéadaptáció hatására feltehetően maguktól nem nyúlnának a könyv után lelkesen.

9. Umberto Eco: A rózsa neve

Ez a mű valakinek vagy tetszik, vagy nem. Nem egy átlagos regényről van szó. Nekem tetszett, bár nem egyszerű olvasmány.

A középkori szerzetesi, vallási, szellemi, könyves és könyvtári világ rejtelmeit igen nagy és villódzóan ötletdús tudásanyaggal vonultatja fel és el is játszik velük - fölényes biztonsággal. A történet ugyanis egy észak-olasz bencés kolostorban játszódik, ahol rejtelmes halálesetek történnek, s ezek kivizsgálására más szerzetből való "nyomozók", "detektívek" érkeznek az apátságba. A teológia és a satanológia értelmezésén, a kódexek, titkos iratok és másolatok hollétének és használatának felderítésén, a szerzetesi élet sajátos, imaórákhoz kötött napirendjének bemutatásán, valamint számos szövegértelmezési vita művelődéstörténetileg is érdekes, a történelmi tájékozódás számára is kamatozó motívumain keresztül - no meg a sok-sok hulla halálokának vallatása révén - jut el a cselekményfolyam a megoldáshoz, a mérgezések hátterének felderítéséhez.
Aligha kell bizonygatni, hogy nem szabályos krimiről van szó, hanem intellektuális töltésű, stílusimitációkban bővelkedő szépprózáról, hatásos és írói kvalitásaival lebilincselő regényről.

8. Anne Bronte: Agnes Grey

A Bronte nővérek (Charlotte, Emily, Bronte) regényeit nagyon szeretem, mindegyiktől olvastam már, egyszerűen letehetetlenek.
Anne Bronte 1847-ben Londonban kiadott, önéletrajzi ihletésű regénye. A regényt szerzője Acton Bell álnéven jelentette meg, Emily Brontë Üvöltő szelekével együtt. A címszereplő sorsán keresztül a szerző bemutatja a nevelőnők sorsát, melyet maga is tapasztalt.
Agnes Grey egy angliai lelkész család második leánya, és a család elszegényedése után úgy dönt, nevelőnőként próbál szerencsét, ezzel biztosítva szülei és önmaga megélhetését Két családnál is dolgozik, és próbálja legjobb hite és elvei szerint nevelni a rábízott gyermekeket, több-kevesebb sikerrel.

7. Victor Hugo: A nyomorultak

Nem rövid regény, nekem is vagy egy hónapba került kiolvasni, de nagyon tetszett. Végig izgalmas, cseppet sem unalmas.

Hőse Jean Valjean, egy becsületes fiatalember, aki kenyérlopás miatt sok évet tölt fegyházban, s mivel csupa gonosz ember van körülötte, ő is gonosz lesz. De amikor kiszabadul, egy püspök jósága a megbánás útjára viszi: ettől kezdve az emberek szeretete és megvetése irányítja minden lépését . Egy találmánya révén meggazdagszik, sok jót tesz, de a törvény üldözi, Párizsban kell rejtőzködnie kis védencével, Cosette-tel, egy prostituált árvájával. Cosette egy derék fiatalember, Marius boldog felesége lesz, s Jean Valjean magányosan hal meg. Ebben a műben szinte kaotikus gazdagságban egyesül a történelem, amely a waterlooi csatától az 1832-es felkelésig ível; a filozófia, amely a megbánás, vezeklés és megtisztulás útját mutatja; a szociológia, vagyis az elnyomott nép, amelyet félrevezetnek és megtipornak, meg egy hamis társadalmi rend, amelyben a volt fegyenc és az utcalány képviseli az erényt. Az izgalmas fordulatok, a különleges helyzetek és végletes jellemű szereplők a romantika egyik legnagyobb alkotásává teszik a regényt. Hugo minden szempontból teljességre törekedett, regényében a 19. század első fele enciklopédiáját adja. A kor nevezetes eseményeit (Waterlootól egészen a forradalom barikádjaiig) szinte leltárszerű pontossággal írja le. Eközben sort kerít arra, hogy beszámoljon e fél évszázad szinte valamennyi filozófiai eszményéről, problémájáról. Elmondja véleményét az anyaságról, ráirányítja a figyelmet a gyerekek szenvedéseire, tiltakozik a nyomor, a kizsákmányolás, a prostitució, a részrehajló jogalkotás és az embertelen börtönviszonyok ellen. S mindezt hol csodálatos freskókban, hol hosszú eszmefuttatásokban, de mindig egy hatalmas epikus áramlás sodrában.

6. Patrick Süskind: A parfüm

Ez a regény talán életem egyik legbizarrabb regénye volt. A főhős, Jean-Baptiste Grenouille életét mutatja be születésétől kezdve. A  koszos, szennyes 18. századi párizsi negyedben kezd dolgozni egy parfüm készítőnél, nagyon hamar ráérez a szagok, illatok világára, és remek parfüm készítő lesz belőle. De az illatok megszerzéséért bármire képes! Nem egy nő veszti életét emiatt. Majd Grenouille vándorlását, remete életét ismerhetjük meg, később visszatér a civilizációba, ahol kudarcba fullad kivégzése.

Nagyon tetszett ez a mű, talán a film változatát többen is ismerik, mégis ajánlom elolvasásra ezt a rövid regényt!

5. Herman Melville: Moby Dick

Elemzés innen

A regény egyik nagy vonzereje, hogy - mint sok más klasszikus alkotást - egyszerre két szinten is lehet olvasni: tekinthető izgalmas és realisztikus tengeri kalandregénynek, egy egyre fokozódó feszültségű üldözés történetének, amelyet sok humor és egzotikus incidens fűszerez, de egy másik, magasabb szinten ugyanakkor elvont értelmű, filozofikus probléma-regény is, ember és természet drámai küzdelmének szimbolikus ábrázolása. Első szintje alapján vált - tapintatosan és értő kézzel lerövidített formában - népszerű ifjúsági regénnyé - a Hangoskönyvtár is ezt a változatát őrzi.

A közel hatvan éves Achab kapitány a Pequod nevű hajón indul el útjára, melynek valódi célját a hajó tulajdonosai és a személyzet előtt is eltitkolja: meg akarja ölni Moby Dicket, a Japán-tenger híres fehér bálnáját, "aki" előző útján leszakította a kapitány lábát. Szerződött kötelességeit elhanyagolva útján mindent alárendel a Moby Dick elleni rögeszmés harcnak. Tisztjei már az út elején fölfedezik a kapitány őrült rögeszméjét, Starbuck meg is akarja ölni, mivel azonban a bálnavadászat Moby Dick keresése közben is folyik, mind a tisztek és szigonyosok, mind a hindu legénység elnyomja félelmét, s bár lelkük mélyén tudják, hogy kapitányuk halálba kormányozza hajóját, az utolsó pillanatig teljesítik parancsait.

A fehér bálnával vívott harc leírása végül a világirodalom nagy csatajeleneteihez hasonló szenvedélyes vadsággal idézi fel az ámbrás cet alakjában megtestesült pusztító természeti erők hatalmát. A hajó elsüllyed és a szinte hihetetlenül megmenekülő elbeszélő kivételével mindenki a tengerbe vész.

4. Louisa May Alcott: Kisasszonyok

A mű alapjául saját gyerekkori élményei szolgáltak. Eredeti címe Little women, elsősorban lányoknak íródott.

A regény az 1860-as években játszódik az Egyesült Államok északi részén, s a March család bő egy évét öleli fel, karácsonytól karácsonyig. A családfő a polgárháborúban, az asszonyok pedig otthon maradtak, s szerényen élnek, s a híreket várják. Margaret (Meg) a legidősebb és legszebb szeretne gazdag lenni és kicsit hiú, a hirtelen kamasszá váló Jo (Josephine) fiús, szeleburdi, írói ambíciói vannak (az írónő önmagáról mintázta), Beth a legkedvesebb, legszeretetreméltóbb, míg a legfiatalabb Amy csinos, rajzol, önző és csak magával foglalkozik. A lányok imádattal csüngnek anyjukon, s az egy év alatt sok mindent megtanulnak és kezdenek megváltozni, felnőni, komolyodni.

Sokan egy lapon emlegetik a Bronte nővérekkel, Jane Austennel, de számomra közel sem volt olyan szintű olvasmány.

3. Gabriel García Márquez: Száz év magány

A Száz év magány nekem nem tetszett, kicsit olyan dél-amerikai szappanopera stílusú számomra. Követhetetlen, hogy ki kinek a kicsodája, a sok egyforma név, leszármazott. Nem ragadott magával a mű, egyáltalán nem élveztem az olvasását.

Ennek ellenére szeretnék még olvasni más könyveket is Márquez-től, hiszen több művével szerepel az 1001 könyv listáján.

2. Daniel Defoe: Robinson Crusoe

Még diákkoromban olvastam ezt a művét, és nagyon magával ragadott. Nagyon bele lehet élni magunkat a főhős szerepébe, amint a lakatlan szigeten feltalálja magát, és kialakítja a maga kis életét.

Bámulatos, ahogy szinte a semmiből építi fel birodalmát: házat, kis gazdaságot, stb. Nem veszti el időérzéket, pontosan tisztában van, mikor melyik nap van.

Végül barátra lel, Péntek személyében.

A civilizációba való visszatérés nem zökkenőmentes, de mennyivel jobb élete volt neki a szigeten!

Ajánlom mindenkinek kortól függetlenül ezt a remek regényt!

A kezdet...

Ez a blog az 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz c. könyv alapján született meg. Persze nem ígérem, hogy mindent el fogom tudni olvasni, hiszen emelett nagyon sok más könyvet is olvasok, elsősorban magyar szerzőktől (amiből sajnos csak 4 található meg ebben a könyvben).

1. Margaret Mitchell: Elfújta a szél

Első könyvként a kedvenc külföldi könyvemet, az Elfújta a szél-t választottam. Nagyon tetszik a stílusa, a főszereplő élete, kalandjai, megpróbáltatásai.

Scarlett O'Hara nagyon sok rossz dolgon megy keresztül, míg eljut szíve választottjához - és elnyeri szerelmét. Férje elvesztése, érdekházasság, édesanyja elvesztése...

Mondhatnánk rá, hogy tipikus lányregény, a főhősnő sok szenvedésen megy keresztül és a vége rendszerint happy end. De én nem tudom ezeket megunni, valósággal átélem a főhőssel együtt a kalandokat, izgalmakat!

Nagyon örülök, hogy bekerült az 1001 könyv közé, meleg szívvel ajánlom mindenkinek! Ezt tényleg muszáj legalább egyszer elolvasni mindenkinek!